Stop! Közlekedj okosan!

Gyorshajtás, relatív gyorshajtás, bírságok

Magyarországon - a hivatalos statisztika szerint - a balesetek legfőbb kiváltó oka a gyorshajtás, jelenleg nagyjából az incidensek negyedében állapítható meg ilyen vétség. Többek között ezzel indokolják az egyre gyakoribb sebességméréseket és az akár 300 000 forintig terjedő bírságokat is, ám tudnunk kell, hogy a kiváltó okoknál a műszerrel nem mérhető és baleset híján nem szankcionálható relatív gyorshajtás is ebbe a kategóriába tartozik, vagyis a valós gyorshajtások az összes eset kb. 10-20 százalékában játszanak szerepet. Eddig viszonylag könnyen elkerülhető volt, hogy ilyen vétségért kapjon csekket valaki, hiszen a lézerblokkolók jelenleg - egy 2003-as kormányrendeletnek köszönhetően - legálisan használhatók az országban, ám a 2012. szeptember elsején életbe lépő új szabályozás kifejezetten tiltja ezek használatát:
"Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát.” Ez azt jelenti, hogy rendelkezhetsz a motoron működőképes, sőt, akár bekapcsolt lézerblokkolóval is, de a rendőrségi mérést semmilyen módon nem befolyásolhatod vele. Kis könnyítés, hogy a lézer- és radar előrejelzők nem tartoznak a tilalom alá, vagyis ezeket nyugodtan használhatjuk a továbbiakban is.

Az általunk megkérdezett rendőrjárőr úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy milyen szankciókkal sújtják majd azt, aki a tiltás ellenére továbbra is lézerblokkolót használ az autójában vagy a motorján.
A száguldással begyűjthető bírság összege nem sokban változott, továbbra is 15 km/h-s "ráhagyással" kell számolnunk, vagyis városban 65 kilométeres óránkénti sebesség felett számíthatunk a szombathelyi levélre, 30 000 forintos összeggel, országúton pedig 105 felett érkezik az ugyanilyen összegű csekk.

Kibővült jogkör a közterület-felügyelőknek

A KRESZ 6. § a következő bekezdéssel egészül ki: „(5) A közterület-felügyelő a jármű megállítására a (2) bekezdés a pont aa alpontjában foglalt jelzést adja. Az ilyen jelzés észlelése esetén a járművel meg kell állni.” A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a közterület-felügyelő karjelzéssel, tárcsával és fényjelzéssel is felszólíthat azonnali megállásra, aminek - csakúgy, mint a rendőr esetében - azonnal eleget kell tennünk.

Elsősegélycsomag, tűzoltó készülék, kötelező segítségnyújtás

A tavaszi e.ü. csomag mizéria után néhány hónappal olvashattuk, hogy az új KRESZ értelmében nem lesz kötelező elsősegély csomagot tartani a motorban, pontosabban nem büntethetnek meg a hiányáért 2012 szeptemberétől. Ez így igaz, de a valóságban inkább szigorításról van szó. A törvény ugyanis így rendelkezik:
A KRESZ 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Személysérülést okozó baleset és jármű kigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.”

Vagyis ha a rendeletet félreértelmezve hiányos, lejárt csomaggal közlekedünk, vagy egyáltalán nincs ilyenünk a motor ülése alatt, akkor egy esetleges incidenskor "segítségnyújtás elmulasztása" miatt kell majd felelnünk, és nem ússzuk meg egyszerű, pár tízezres szabálysértési bírsággal. Vagyis innentől még inkább fontos, hogy rendelkezzünk a kis kék tasakkal, bármennyire is nehéz ezt elhelyezni némely motoron. A rögzítésről egyébként szintén rendelkezik a törvénycsomag: zárt állapotban, vízhatlan helyen kell tárolni, vagyis nem kötelező a nyereg alá bezsúfolni, kívülre is rögzíthetjük a motoron, amennyiben a csomagolása vízálló. Tűzoltó készülék - egyelőre - nem kötelező a motorkerékpárokon, de ma már kapható egészen kis méretben is porral oltó, érdemes egy ilyet beszerezni, főleg hosszabb túrák előtt.

Biztonsági sáv, motorosoknak is

(5) A KRESZ 37. §-a a következő bekezdéssel bővül: „(8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében a járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni, és - ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi - a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.” Az így kialakított "folyosó" korábbi KRESZ-módosításban megnyitott lehetőség alapján az álló kocsisorok között szabályosan előre haladó motorkerékpárosok biztonságát is növeli - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott törvénymagyarázatban.

Vagyis nem ez a módosítás teszi lehetővé, hogy ilyen esetben elhaladjunk a veszteglő autósor mellett, csupán azt szabályozza, hogy a dugóban álló négykerekűeknek kötelező lesz helyet biztosítani a zavartalan előrejutáshoz. Ez alól egyetlen kivétel, amikor baleset miatt torlódik fel a sor, és a szabad sávban éppen egy megkülönböztetett jelzéseket használó jármű közlekedik - ilyenkor motorral is be kell sorolnunk a várakozó autók közé, csakúgy, mint korábban.

Megállás, várakozás, parkolás

A jövőben mindössze tízezer forint bírsággal lesz sújtható az, aki a "Megállni tilos" illetve "Várakozni tilos" tábla hatálya alatt követ el szabálysértést, ám feljelentés esetén ez az összeg a duplájára módosul. A korábbi harmincezer forintról tízezerre mérséklődik a járdán parkolás bírságtétele, ám motorokra ez csak abban az esetben vonatkozik, ha a gyalogosoknak kevesebb, mint másfél méter hely marad a parkoló kétkerekű mellett. Ezt leszámítva minden egyéb esetben (vagyis a tiltó tábla ellenére is!) szabadon letámaszthatjuk a motort a járdán, minden korlátozás nélkül.

 

Facebook